Minden mindennel összefügg a spanyol nyelvtanban. Ha ez eddig nem volt egyértelmű, nézd meg a cikkben, hogyan épülnek egymásra az egyes elemek!

Ha haladóbb szinten állsz spanyolból, bizonyára észrevetted, hogy az új nyelvtani jelenségek tanulásakor szinte kivétel nélkül mindig visszakanyarodunk egy régebben tanult témához. Foglaljuk össze, milyen rejtett összefüggések tárulnak fel előtted, hogy lásd: ha valamit egyszer megtanultál, az később is hasznos lesz!

 

Nr. 1. A kijelentő mód jelen idő a kötőmód jelen idejéhez is kell

Amikor már épp kezdjük elfelejteni a „sima” jelen időt, jön a subjuntivo presente és újra elő kell vennünk… A jelen idő E/1 alakjából képezzük ugyanis a kötőmód jelen idejének minden alakját (kivéve a rendhagyó igéknél).

Például: tener -> teng-o -> teng-a, tengas, tenga, tengamos, tengáis, tengan

Azért lehet ez ijesztő, mert sok olyan ige van a kijelentő mód jelen időben, ami csak ott rendhagyó (pl. poner – pongo, conocer – conozco, etc.). Ez pedig azt hozza magával, hogy ezek a rendhagyó alakok kellenek a subjuntivo képzéséhez is.

Tengo dos perros. – Van két kutyám.

A los vecinos les fastidia que tenga dos perros. – A szomszédokat bosszantja, hogy van két kutyám.

 

Nr. 2. A jövő idő és a feltételes mód nagyon hasonlítanak egymásra

A futuro simple és a condicional simple több ponton is hasonlóságot mutat egymással. Mindkettőt infinitivoból képezzük, a ragokat hozzáragasztva. Mindkettőnél ugyanazok a rendhagyó igék is. Ebből következik, hogy elég a jövő időnél megtanulni a rendhagyó igealakokat, aztán már csak elő kell hívni! (Emlékszel? saber – sabr-; querer – querr-; hacer – har-, és így tovább.)

Haré la cama. – Majd bevetem az ágyat.

Haría la cama, pero no encuentro tu almohada. – Bevetném az ágyat, de nem találom a párnádat.

 

Nr. 3. A participio számtalan nyelvtani témában felbukkan

A befejezett főnévi igenév (-ado, -ido végű + kivételes igék, pl. abrir – abierto, hacer – hecho, etc.) rengeteg helyen felbukkan. Először a közelmúltnál (pretérito perfecto) tanulod meg, de jól jegyezd meg, mert nem sokkal később jön a régmúlt (pluscuamperfecto), középfok felé haladva pedig más összetett igealakok: a befejezett jövő idő (futuro compuesto), az összetett feltételes mód (condicional compuesto), a kötőmód közelmúltja (pretérito perfecto de subjuntivo) és a kötőmód régmúltja (pluscuamperfecto de subjuntivo).

Ya hemos visto la película. – Már láttuk a filmet.

Cuando él nos invitó, ya habíamos visto la película. – Mire meghívott minket, mi már megnéztük a filmet.

Mañana a estas horas ya habremos visto la película. – Holnap ilyenkorra már megnézzük a filmet.

Habríamos visto la película si hubiéramos podido comprar entradas. – Megnéztük volna a filmet, ha tudtunk volna jegyet venni.

Le sorprende que ya hayamos visto la película. – Meglepi őt, hogy már láttuk a filmet.

Le sorprendió que ya hubiéramos visto la película. – Meglepte őt, hogy már láttuk a filmet.

Ha ez nem lenne elég, a participio karrierje itt nem ér véget: használjuk a szenvedő szerkezetben (igaz, ott melléknévként viselkedik, mert számban és nemben egyeztetjük a tárgyból lett alannyal) és néhány igei körülírásban is (szintén melléknevesítve).

‘Guernica’ fue pintado por Picasso. – A ‘Guernica’-t Picasso festette.

La ventana está abierta. – Az ablak nyitva van.

Ya tengo escritas cincuenta páginas de la novela. – Már ötven oldalt megírtam a regényből.

 

Nr. 4. Van kapcsolat az imperfecto és a condicional között

A folyamatos múlt (imperfecto) egyik ragsora pontosan ugyanaz, mint a feltételes mód (condicional) ragsora. Az egyetlen különbség, hogy a múlt idő esetében a ragokat az igetőhöz tesszük, míg a feltételes módnál a szótári alakhoz.

Siempre comía pasteles de chocolate. – Mindig csokis sütiket evett.

Yo también comería pasteles de chocolate, pero ahora estoy en dieta. – Én is ennék csokis sütiket, de épp fogyózom.

 

Nr. 5. Az egyszerű múlt a kötőmód folyamatos múltjához is kell

Ezt tartom a legnagyobb szívatásnak a spanyol nyelvben, már bocsánat: a legnehezebb múlt idő, az indefinido szükséges ahhoz, hogy képezni tudjuk a subjuntivo folyamatos múltját (imperfecto de subjuntivo). Nevezetesen, a T/3 alakot vesszük kölcsön, hogy a -ron végződést levágva ellássuk az igét a subjuntivos ragokkal:

hablar -> habla-ron -> habla-ra, habla-ras, habla-ra, hablá-ramos, habla-rais, habla-ran

Me dijeron la verdad. – Megmondták nekem az igazat.

Les pedí que me dijeran la verdad. – Megkértem őket, hogy mondják meg nekem az igazat.

 

Nr. 6. A jövő idő az HABER igétől örökölte a ragjait

Kis nyelvtörténeti érdekesség, hogy pár száz évvel ezelőtt a futuro simple, vagyis az egyszerű jövő idő is két tagból állt, az ‘haber’ ige jelen idejét használták az infinitivo után. Ez mára megkopott (lekopott a ‘H’) és összeolvadt az infinitivoval. Egymás mellett mutatom neked a közelmúlt és a jövő idő alakjait, mert így a leglátványosabb az egybeesés:

HE hablado             hablarÉ

HAS hablado           hablarÁS

HA hablado             hablarÁ

HEMOS hablado      hablarEMOS

HABÉIS hablado     hablarÉIS

HAN hablado          hablarÁN

Amint látod, rendkívül fontos, hogy az egyes nyelvtani elemeket megfelelő sorrendben tanuld, hogy legyen mihez visszanyúlni az új anyagnál. A rendhagyó igék alapos elmélyítése is legalább ilyen jelentőséggel bír. Első nyomtatott nyelvkönyvem, az Escalera összeállításakor nagyon figyeltem arra, hogy a helyes sorrend meglegyen és a spanyol nyelv a maga összefüggéseiben táruljon fel előtted. Szerezd be, ha nehézségeid vannak a spanyol nyelvtannal!

 

Kövess a Facebookon, tanulj velem minden nap valami újat spanyolból! https://facebook.com/spanyolonline

Instagram oldalamon csodás képek, vicces kifejezések, hasznos nyelvtani szösszenetek várnak! https://instagram.com/spanyolonline